Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja

Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja

Post Top Ad

Post Top Ad

2020. január 17., péntek

A Twinstar hatásainak vizsgálata

8:28



A Twinstar( vagy az alternatívája, a Chihiros Doctor) hatásaival kapcsolatban nincs igazán konvenció a növényes akvaristák között. Mivel ilyen eszközt nem használtam még, úgy döntöttem, hogy utána járok a szerkezet hatásainak.

A termék gyártója szerint két dologra jó, gátolja a zöld algák fejlődését, és segíti a növények növekedését. Az, hogy a növényi növekedés segítése passzív folyamat-e az algák elpusztítása által, vagy van direktebb, közvetlenebb hatása is rájuk, a cikkben kifejtem.
A gyártó a következő algákra ígéri a gátló hatást: haj, fonal, barna, cyano(baktérium), "vatta", zöld por, zöld pont. Amikre nem ígér hatást: ecset alga és fekete szakállalga.

A Twinstar, és rokon szerkezetek az elektrolízis nevű elektrokémiai folyamatot valósítják meg az akvárium vizében. Akvarisztikai fórumokon, közösségekben gyakran elhangzik, hogy ez (csak) egy vízbontó eszköz, és oxigént szabadít fel a vízmolekulákból, de az igazság az, hogy a vízben lévő oldott anyagokat is átalakítja, például a klorid ionból képes klórgázt felszabadítani, ami a vízben végül hipoklorition formájában lesz jelen, ami egy ismert fertőtlenítőszer, a hipó hatóanyaga. Természetesen a gyártó figyelt arra, hogy ebből az anyagból túl sok ne szabadulhasson fel, veszélyeztetve az élővilágot.

Eszközök és módszerek



A tesztet két 18 literes akváriumban végeztem, törekedve arra, hogy minden egyforma legyen, kivéve a Twinstar eszközt. Az ilyen jellegű kísérletek azért tudnak hitelesek lenni, mivel az ugyanúgy kezelt akváriumokban az egyetlen különbség(maga a teszt tárgya) fog nagy valószínűséggel okozni minden tapasztalható különbséget.

Az akváriumokban Atman hf-0600-as akasztós szűrő szűrte a vizet, megtöltve Eheim Substrat Pro-val, és Seachem Matrix-szal. A fényt egy 10w-os "grow-led" (kék és piros LED-ek), és egy 9 W-os, 6500K-es kompakt csöves lámpa biztosította. A vizet lágyítottam, és a teszt során változtattam az nk értékeit, de mindig egyszerre a két teszt akváriumban. A tesztnövény a kísérlet során főleg az általam jól ismert, és könnyen növeszthető Pogostemon stellatus 'octopus' volt. Mivel a nyers hatást vizsgáltam, ez az egy faj elegendőnek bizonyult. Növény tápsót többfélét is kaptak a teszt ideje alatt, de mindig azonos mértékben és azonos típust.

A kísérlet menete és a levont következtetések.

A kísérlet kb. 6 hónapon át tartott, mindig figyelve arra, hogy azonos legyen a kezelés módja. Az ígért alga írtó hatás vizsgálatára kb 3 hónapnyi időt szántam, ez alatt figyeltem a különbséget a teszt, ill. a kontroll akvárium között. Az eszközt kb 1 hónap bejáratási idő után helyeztem el az egyik akváriumban.
A teszt ideje alatt megfordult nálam barna alga, zöld fonalas ("békanyál"), zöld pont, agancsalga, de hatást csak a barna algánál vettem észre, a többi alga esetében ugyanaz volt a helyzet, mint a kontroll akváriumban.







(A barna algára való hatást oda-vissza teszteltem, miután észrevettem, hogy az üveg tisztább a tesztakváriumban. Átraktam a Twinstart a kontroll akváriumba, és ott is tisztább lett az üveg)

Tehát az algaírtó hatását én, ebben a kísérletben nem tudtam a gyártó által ígért mértékben tetten érni (csak a barna algára volt jelentősebb hatása). Viszont volt egy másik, véleményem szerint ennél jelentősebb változás is, ami a növények általános kondíció javulása, és a növekedési habitus pozitív változása volt, ami a következő képeken látható.



Ez a kontroll akvárium, ahol egymás mellé tettem a Twinstarral kezelt (jobb), illetve a kontroll akváriumban (bal) nevelkedett növényt. Szabad szemmel is könnyen észrevehető, hogy a Twinstar kezelt növény (jobb oldalon) több levéllel rendelkezik, és talán zöldebb is, mint a kontroll növény (bal oldalon), ami jobb egészségi állapotot sejtet. A több levél arra enged következtetni, hogy az a növény jobban tudott tápanyagot felvenni, mivel a levelek növekedése több energiát igényel, mint a száré.
Hogy még jobban vizsgálhatóak legyenek a növények, levágtam a leveleket, hogy lássuk, a száron milyen sűrűn helyezkednek el a levelek:

A könnyebb érthetőség kedvéért szakaszokra bontottam a képet, és ezeket fogom tárgyalni.

Az "A" szakaszban azt látjuk, hogy a Twinstarral kezelt növényen hosszabbak a levelek közötti szárrészek, míg a kontrollnál rövidebbek. Ez azért van, mert az utolsó szakaszában a kontroll, és Twinstar kezelt növényeket megcseréltem: a Twinstarral kezelt növény ment a kontroll akváriumba, és fordítva. Tehát, itt tulajdonképpen a "Kontroll" valójában még a Twinstarral kezelt növény, a "Twinstar"-ral jelölt pedig a volt kontroll növényünk.
A "B" szakaszban már kezd kiegyenlítődni a különbség, kezd egyformává válni a szárköz-távolság. Ennek valószínű magyarázata, hogy a Twinstar kezelt növény(a korábbi kontroll) kezd "életre kelni", míg a Kontroll akváriumban nevelkedő növény még fel tudja használni a Twinstar akváriumban szerzett tartalék tápanyagait. A valódi különbség a "C" szakaszban lesz látható:


Itt azt láthatjuk, ami a "papírforma". A Twinstarral kezelt növény szárközei sűrűsödnek, míg a Kontroll növény levelek közötti szárrésze kezd növekedni.

E jelenség megmagyarázására többféle elméletet is fel lehetne vázolni, néhány tudományos cikk viszont a következő módon fejti ki: a mikrobuborékok tápanyag tároló, és átadó képessége a jelenség alapja. Az apró buborékoknak felületi töltése van, ami vonzza a szintén töltéssel rendelkező tápanyag-ionokat. Ezek az ionok( kálium, kalcium, magnézium, vas, stb.) "rátapadnak" a mikrobuborék felszínére, a mikrobuborék pedig a növény levelére: így a buborékok tápanyag összegyűjtő-, és szolgáltató képességgel ruházódnak fel, és ez növény a szempontjából erőteljesebb fejlődést eredményezhet. (Park és Kurata, 2009) Ez miért nem vezet oda, hogy az algákat is sokkal jobban növeszti? Valószínűsíthetően azért, mert a Twinstar sterilizáló hatású anyagokat is termel kismértékben, amire az algák, egyszerűbb élőlények révén sokkal érzékenyebbek.

Konklúziók

Ezzel a kísérlettel mit sikerült bizonyítani és mit nem? Véleményem szerint bizonyosságot nyert az, hogy a növényekre van pozitív hatása, nem bizonyított viszont, hogy az algákra ilyen gyenge gátló hatást képes csak kifejteni. Lehetséges, hogy más vízparaméterek között, az elektrolízis számára "jobb" alapanyagokból olyan anyagokat is tud termelni a készülék, ami az algákra is erősebb negatív hatást fejt ki.

Az én véleményem összefoglalva, hogy az akvárium indításánál hasznos lehet, mivel a barna algát láthatóan csökkentette a kísérlet során, de nem gondolnám, hogy egymagában elbírna egy alga invázióval, így ebből a célból megvásárolni véleményem szerint nem a legjobb döntés.Segíti a növények tápanyag felvételét, így ez részben magyarázat lehet az algákra esetlegesen kifejtett gátló hatására, mivel a növények és az algák közel azonos természeti erőforrásokért versengenek.


Forrás:

Jong-Seok Park and Kenji Kurata, Application of Microbubbles to Hydroponics Solution Promotes Lettuce Growth, 2009
Tovább

2019. szeptember 25., szerda

Az akváriumvíz kalcium és magnézium arányának meghatározása

14:23

A növényes akvarisztikában haladó szinten egyre jobban beleássuk magunkat a víz tesztelésébe, és a mért paraméterek kiértékelésébe. Egy plusz adalék ebben a témakörben a víz kalcium és magnézium aránya lehet.

A kalcium és magnézium az akváriumban a mezoelemek közé tartozik ( egyes források máshová is sorolhatják), és nem kevésbé esszenciálisak, mint például a vas, vagy a foszfor. Arányuk ugyanúgy a növényes akvarisztika szerves része, és bár eddig nem fordítottunk rájuk különösebb figyelmet, a teljes képhez ugyanúgy hasznos lehet tudni róluk is.

Mit okoz a rossz kalcium-, magnézium arány? Magas kalcium és alacsony magnézium szint esetén akadozhat a foszfor és nitrogén felvétele, mivel a foszfor és nitrogén szinergista párja a magnéziumnak. Magas magnézium koncentráció esetén esetén pedig kalcium(és egyéb kation) hiánytüneteket tapasztalhatunk ( ez ritka eset, inkább az alacsony magnézium szokott gondot okozni)

A szakirodalomban az ideális arányuk anyagmennyiségben(mól) kifejezve 2:1 a kalcium javára, ez tömeg arányba átszámolva 3,3 : 1, a házi GH növelő oldatok nagyjából ehhez az arányhoz igazodnak.

Na, de hogyan tudjuk a legegyszerűbben meghatározni az arányukat?  Szükséges hozzá az összes oldott kalcium-, és magnézium mennyisége, tehát a GH nk értéke, és egy kalcium ion teszt.

Milyen kalcium tesztet érdemes venni? Én a Salifert kalcium tesztjére esküszöm(jó édesvízhez), azért, mert ár/érték arányban ezt tartom a legjobbnak. A csepegtetést nem kis cseppentőből végezzük, hanem kapunk direkt erre a célra egy külön 1ml-es fecskendőt, ami rendkívül pontos mérés tesz lehetővé.(ami nem árt itt)
Rendben, megvan a vizünk GH nk értéke, és a kalcium ion mennyisége is, de mi a magnéziumra is kíváncsiak vagyunk. Újabb teszt vásárlása helyett gondolkozzunk, és számoljunk!

A GH a definícióból következve az összes oldott kalcium-, és magnézium iont jelenti, tehát ha ismerjük a kalcium ionok mennyiségét, marad egy darab egy ismeretlenes egyenlet.

(Megjegyzés: erre a célra nem árt, ha a GH mérésünk pontosságát is ellenőrizzük, a pontos kalcium mérés pedig még ennél is fontosabb!)

Tudjuk a keménység definícióiból, hogy GH = 1 nk-s vízben 7,15 mg/l kalcium ion van, és ugyanígy 1 nk-s vízben 4,33 mg/l magnézium ( a számolást köszi Dexkillnek, a cikke az Akvárium Magazinban jelent meg)

Nézzünk egy példát a számolásra:

Tegyük fel, hogy az összes keménységet(GH) 10 nk-nak mértük, a kalcium ion mennyiségét pedig 40 mg/l-nek.

Tudjuk a fentiekből, hogy egy 1 nk-t 1 literben 7,15 mg kalcium ion ad. E logika szerint elosztjuk a mért kalcium értékét ezzel a mennyiséggel, hogy megkapjuk, ennyi kalcium ion mennyi nk-t jelent a vizünkben. Tehát 40/7,15= 5,59 nk. A 40 mg/l-es kalcium mennyiség 5,59 nk-t alkot a 10 nk összes keménységből.

Mi marad? 10-5,59=4,41 nk. Mivel az összes keménység csak kalcium és magnézium ionokból áll, ez a 4,41 nk csak a magnézium ion lehet már. Mennyi mg/l-rel egyenértékű ez? 4,41 x 4,33 mg = 19,1 mg.

A kalcium magnézium arányunk 40 mg / 19,1 mg = 2,09 : 1 

Az ideálisnak kb 3-4 : 1, hez képest ebben az elméleti példában kicsit sok a magnézium, érdemes lehet minimálisan emelni a kalcium koncentrációját, vagy a magnéziumét csökkenteni.


Ha van kérdésetek a gyakorlati kivitelezéssel kapcsolatban, keressetek fel itt, vagy a Növényes Akvaristák Közössége nevű facebook-csoportban.











Tovább

2019. szeptember 2., hétfő

Az akváriumi színes növények biológiája

9:49



Bevezetés


A növényekre koncentráló akvarisztikában a színes("piros") növények tartása nehéznek mondható, viszont szinte minden növényes akvaristát érdekel a helyes gondozásuk. Ebben a cikkben azt a célt tűztem ki, hogy a színes (nem zöld) növényekről szolgáltassak egy kis háttér információt.

A színes(piros,sárga,narancs, és ezek árnyalatai) növények színét alapvetően egy növényi fotoszintetizáló színtest okozza, amiket karotinoidoknak nevezünk, amik két további fő csoportra oszthatóak, a karotinokra, és a xantofillokra.


Képaláírás: Karotinoidok a természetben, ősszel.

"A karotinoidok 40 C-atomból álló izoprén-vázas, konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkező lipid jellegű tetraterpének" (elte.prompt.hu)A magasabb rendű növényekben a zöld klorofillok mellett ezek az anyagok alkotják a fotoszintetikus pigmenteket, így kijelenthetjük, hogy ez a két pigment felel a növények hatékony fotoszintéziséért.

Mi a karotinoidok szerepe a növényben?



A karotinok alapvetően két funkcióval rendelkeznek a növényekben. Az egyik funkciójuk a fény abszorbeálása(miközben "napernyő" funkciót is elláthatnak), és az így összegyűjtött energia átadása a klorofill molekulák számára, amik a fotoszintézis érdemi részét végzik, a másik funkciójuk pedig a fotoprotekció, mely során a klorofill-t védik a fény általi okozott károsodástól (B. Demmig-Adams, 1990)
A karotinoidok fény abszorbeálására más hullámhossz-érzékenység jellemző, mint a klorofillokra. Főleg a kékes tartományokban érzékenyek, tehát a kék fény számukra sok energiát szolgáltat, de a zöld színű fényt is igen jól hasznosítják, így náluk nem igaz az az állítás, hogy a zöld fény teljesen haszontalan. A piros hullámhossz tartományokban egyik karotinoid sem érzékeny(a klorofilloknak viszont fontos), így ebből a szempontból a piros fény nekik nem szükséges összetevő. Egy másik tényező miatt fontos a piros fény, erre később fogok kitérni.


Képaláírás: A különböző pigmentek érzékenysége a látható spektrum hullámhossz-tartományaira.

A fotoprotekció lényege az, hogy az erős fényben a klorofillok "túltöltődnek", és ez számos káros folyamatban nyilvánul meg, például káros, erősen reakcióképes oxigénformák keletkeznek, amik az egész fotoszintetikus apparátusra negatív hatással bírnak.

A karotinoidok ezt úgy akadályozzák meg, hogy egyrészt átveszik a felgyülemlett energia egy részét a klorofilloktól, ezzel megóvják azt a károsodástól, miközben ezt az energiát hő formájában a környezetbe juttatják, másrészt a már keletkezett reaktív oxigénformákkal reagálnak el, és így gátolják meg ezen anyagok káros hatásainak kifejtését a rendszerre (B. Demmig-Adams et al.)

A vas és a pH szerepe
Az elégséges vas szint fontos a növényi növekedés szempontjából. Aki már kicsit is belemélyedt a tápanyagok témakörébe, ismeri a vas hiánytüneteként is ismert vasklorózis jelenségét, amikor a növény fiatal levelei enyhébb hiánytünet esetén halványabb zöldes árnyalatot vesznek fel, majd erősebb vashiány esetén akár ki is fehéredhetnek. Ez a jelenség azzal függ össze, hogy a vas fontos kofaktor a klorofillok bioszintézisében (H.V. Marsh et al.) Ami a cikk szempontjából említendő még, hogy a vasklorózis, tehát a vas hiányakor fellépő tünetegyüttes nemcsak a klorofillok, hanem a karotinoidok mennyiségével is összefüggésben van ( Shetty és Miller, 1965).
A pH szerepe a vas felvételében nyilvánul meg. Minden növényi tápanyagnak van egy optimum görbéje, ami azt mutatja meg, hogy melyik pH-értéknél milyen könnyű a növényeknek felvennie az adott ápanyagot. A vasra az jellemző, hogy savas pH-n könnyen felvehető, de ahogy haladunk az egyre lúgosabb értékek felé, a felvehetőség folyamatosan csökken. Ez annyit tesz a gyakorlatban, hogy átlag magyarországi kemény csapvízben(8-as átlagos pH), mesterséges CO2-adagolás nélkül igen nehéz erőteljes színeket kicsikarni az erre hajlamos növényekből.

Összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy a vas mennyisége és felvehetősége is fontos feltétele a szép piros növényzetnek.


Képaláírás: vasfelvétel és a pH összefüggése


Az alacsony nitrát hatása

Az alacsony nitrát színekre gyakorolt pozitív hatását már legalább 50-60 éve ismerik és használják a holland növényes akvaristák. Tudományos kísérletekben is kimutatták, hogy az erős fény, és erős nitrogén limitáció indukálja a karotinoidok szintézisét, míg a klorofillok képződése csökken (A. E. Solovchenko et al.)
Mivel a nitrogén fontos szerepet tölt be  a klorofill szintézisben, így annak hiányában képződésének mértéke csökken, miközben az erős fény védekezésre készteti a növényt, ennek hatására a karotinoidok szintézise növekszik. Az eredmény az, hogy a zöld szín erőssége csökken, míg a piros,sárga, narancs színek erősödnek, és ezt a növényi fiziológiai jelenséget ki is lehet használni a színek előhozására, fokozására.


képaláírás: Alacsony nitrogénszint miatt karotinosodó Hygrophila corymbosa 'siamensis' (a kép bal oldalán látható az idősebb levél a végétől kezdődő halványodása, ami a nitrogénhiány tipikus jele)

A kép alapján jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az alacsony nitrát erőltetése nem okoz-e károkat a növényzet állapotában. A kulcs itt is, mint mindenhol, az egyensúly. Ha a tápanyagokat lassan, és arányosan csökkentjük, akkor a növény nem fog hiánytüneteket produkálni egy bizonyos pontig, viszont ha minden más tápanyag koncentrációja magas, és csak a nitrát alacsony, a felborult arányok miatt valószínűleg színek helyett megállt növekedést, és hiánytünetet fogunk tapasztalni.
(A képen látható növény esetében egy kimerült táptalaj okozta a látható jelenséget)


A fény szerepe




képaláírás: Gyengébb fény alatt nevelt, de alapvetően egészséges Proserpinaca palustris

A növényi klorofillok számára elég szűk az az energia tartomány, amit nagy hatékonysággal tudnak hasznosítani, károsodás nélkül. Könnyen túltöltődnek, ha erősebb fényt kapnak, mint amire szükségük van, ezért fejlesztették ki a védekezési mechanizmusokat, és emiatt gyönyörködhetünk az élénk színeikben is.

A fény szerepe kettős ha az a cél, hogy szép pirosak legyenek az akváriumi növényeink. Egyrészt az erős fénnyel a növényben indukáljuk a fotoprotekció jelenségét, tehát gyakorlatilag a fénnyel szembeni védekezésre késztetjük a növényt, másrészt egy növény azt a fény képes csak visszaverni(és csak azt tudjuk látni), amivel megvilágítottuk.



képaláírás: Erősebb fény alatt, CO2-adagolással.


A gyakorlatban
Az akvarisztikai gyakorlatban ahhoz, hogy színeket csaljunk elő a növényekből, első sorban szükségünk lesz lágy vízre, mivel a lágy vízben a pH alacsonyabb, és az alacsonyabb kalciumion koncentráció is kedvezően hat a vas felvételére(ionantagonizmus).
Szükségünk lesz még erős fényre ( 0,8-1 watt literenként T5-T8 fénycső esetén, vagy 60+ lm/l fehér színű LED-ből, viszont fehér fényű fénycső esetén is számolhatunk lumennel, ha ismert az adat), amiben sok a piros összetevő (fénycső esetén növényes spektrumú cső kiegészítésként, pl Sylvania gro-lux, LED esetén sok piros LED-et tartalmazó lámpa). Nem szigorú feltétel, de szín fokozó hatású lehet még a mesterséges szén-dioxid adagolás is, mivel a pH-t lejjebb viszi, így optimalizálja a vas felvételt.Fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid adagolás relatíve kemény vízben is kellően le tudja vinni a pH-t.
A tápozásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, illetve az alacsony nitrátszint, és a kissé magasabb vas és kálium szintek is fokozzák a növények karotinoid képzését, ezzel a szép színeket segítik előhozni.
Különböző "trükkökkel" is szokták az akvakertészek fokozni a növények élénk színeit. Az egyik trükk lehet, ha hirtelen fénysokkot okozunk a növénynek.
Ha a fényerőt levesszük, majd ezen az értéken hagyjuk 1-2 hétig, a növények hozzászoknak, majd egyik pillanatról a másikra az eredeti fényerőre emelünk, szintén lehet a növények válasza a hirtelen erőteljesebb karotionid képzés, mivel ez a sokk védekezésre készteti őket a fénystressz ellen.  Ehhez hasonló lehet a hatás fénycsőcsere esetén, mivel a fénycső a technológiából következve leggyorsabban a kék összetevőből veszít, és mint korábban említve lett, a kék fény fontos a növények színes pigmentjei számára.
Hasonló pirosító hatást tapasztaltam, amikor véletlen úgy hagytam a világítás időzítőjét fix állásban, és egész este ment a fény. Ez természetesen nem követendő példa, hiszen ez a halaknak stresszfaktor, mindössze említést érdemel.
A tápanyagokkal is lehet játszani, egy normál és kiegyensúlyozott(!) tápozásba beillesztett néhányszori nagyobb vas adag is fokozhatja a színeket rövid ideig, mivel az extra vas mint kofaktor fokozhatja a pigmentek képződését. (ezzel a módszerrel bánjunk óvatosan, hisz a megnövelt vas koncentráció a vízben más tápelemek felvételét gátolhatja.)
Jó pár akvarista a világítás spektrumával is elér erőteljesebb vörös színeket, ha a világításban a piros színt kicsit "túltolja", ebben az esetben viszont az általam "halott zöld"-nek nevezett jelenség áll elő, mivel a fény zöld hullámhossz tartományát ilyenkor a piros elnyomja(vagy alapból kevés a zöld), így amelyik növénynek alapból zöldnek kéne lennie, az is inkább fehéres-sárgás-rózsaszínes lehet. Ezt a hatást megfelelően erős, zöldet is tartalmazó fehér fényforrással lehet kiküszöbölni, ebben az esetben bár halványul kicsit a piros szín, de még megfelelően esztétikus marad. A képeken azt a folyamatábrát mutatom be szemléltetésként, ahol az akvárium fölé egyre több piros-kék színt rakok, ezzel a zöld szín egyre halványodik, az élénk színek pedig fokozódnak. Megfelelő színösszeállítás esetén viszont létre lehet hozni enyhe kompromisszumokkal esztétikus zöld, és élénk vörös színeket is. (megjegyzés: a legelső kép pár nappal korábban készült kép, ez az eredeti felállás volt)







Színt fokozni lehet még különböző adalékokkal, amik a vas felvételét segítik. Ezek lehetnek különböző szerves savak, kelátok, hormonok, néhány kiegészítő tápsó tartalmazza ezeket.

Források:

Barbara Demmig-Adams, Carotenoids and photoprotection in plants:
A role for the xanthophyll zeaxanthin. Department of Environmental, Population, and Organismic Biology, University of Colorado, Boulder, CO (U.S.A.)
(1990)

Barbara Demmig-Adams, Adam M. Gilmore, William W. Adams: In vivo functions of carotenoids in higher plants. Depment of Environmental, Organismic, and Population Biology, University of Colorado, Boulder, Department of Plant Biology, University of Illinois, Urbana, Ilinois, USA (1996)

H. V. Marsh, Jr., H. J. Evans, and G. Matrone: Investigations of the Role of Iron in Chlorophyll Metabolism. Effect of Iron Deficiency on Chlorophyll Synthesis. North Carolina State College, Raleigh.

A. S. Shetty and G. W. Miller: Influence of Iron Chlorosis on Pigment and Protein Metabolism
in Leaves of Nicotiana Tabacum L.Botany Department, Utah State University, Logan, Utah (1965)

A. E. Solovchenko, Khozin-Goldberg, S. Didi-Cohen, Z. Cohen, M. N. Merzlyak: Effects of Light and Nitrogen Starvation on the Content and Composition of Carotenoids of the Green Microalga
Parietochloris incisa. Department of Physiology of Microorganisms, Faculty of Biology, Moscow State University, Vorob’evy gory, Moscow, 119991 Russia. (2007)






Tovább

Post Top Ad